„Jókedvű és mosolygós, de ha kell, akkor határozott és magabiztos. Az az ember, akivel meg lehetett vitatni az élet kisebb-nagyobb gondjait, akivel lehetett nevetni es sírni... Ha becsukom a szemem, még mindig látlak dobolni egy vasárnapi misen, táncolni egy bulin, színpadon másokat nevettetni... Én így fogok rád örökre emlékezni.” (K. Sz.)

„Kedvenc színe a kék, ismertető jelei a szívből jövő mosoly és lelkesedés. Mindig ott van, ahol szükség van rá, nem ismer lehetetlent és döntéseiben mindig szem előtt tartja társait és a közösséget. (K.)”

Ezekkel a bevezető gondolatokkal szeretnénk búcsúzni tőled, drága Kati, aki mindannyiunk számára oly sokat jelentettél. Ebből a fájdalmas alkalomból szeretnénk néhány gondolatunkat megosztani rólad, elmondani ki voltál és hogyan lettél életre szóló barátunk és testvérünk az Úrban.

Nap Katalin, vagy, ahogy mindenki ismerte őt, Nap Kati, 1979-ben született Gyergyószentmiklóson. Felsőfokú tanulmányai elvégzésére 1998-ban került Kolozsvárra, ahol pszichológia, majd pedig szociális munkás szakon mélyítette el tudását.

Az emberek iránti lankadatlan érdeklődését azonban nem rejtette az egyetem falai közé. Már frissen érkezett első éves egyetemistaként ellátogatott hozzánk, a KEL-hez (Katolikus Egyetemi Lelkészség). Ez a „látogatása” viszont örökre meghatározta további életét itt, Kolozsváron, mivel bekapcsolódása a KEL életébe igazi szerelemmé lobbant Isten és az emberek, közösségi társai iránt.

Már kezdeti éveiben szervesen bekapcsolódott a lelkészség életébe és odaadó segítőkészségével, sugárzó mosolyával igazi meleg és életteli napként volt jelen közöttünk. Áldozatkész munkája feledésbe nem merül, mert számtalan gyümölcsöt termett sokunk életében, akik őt megismerhettük. Tudatosan élt, szolgált és kereste az egyensúlyt a földi élet és az örök élet titkai között.

Egészséges élet iránti szeretete abban is megnyilvánult, hogy nagyon szeretett táncolni, az élet táncát valóságosan is megjeleníteni. Ez irányban elmélyített tudását a KEL társasági táncoktatójaként kamatoztatta, ahol sok-sok türelemmel és figyelmességgel tanított és nevelt a kultúra iránti fogékonyságra.

Érzéseit, álmait és életszemléletét művészi tehetségein keresztül is megismerhettük. Gondolatait szerette versek által is kifejezni, melyekből úgyszintén megismerhettük szépérzékét és emberszeretetét. Színpadi képességeivel is kitűnt, ahol a KEL színjátszó társulatában tanúsított kiváló humorérzéke és beleélése sokszor nyújtott derűs és maradandó élményeket közönsége számára.

Később, a lelkészség vezetőségi tagjaként, bizonyította rátermettségét és készségességét arra, hogy Istent és embert alázatos munkával szolgáljon a kolozsvári egyetemisták körében.

Nap Kati élete akkor fonódott össze legszorosabban a KEL életével, amikor felkérték, és ő szívvel-lélekkel igent mondott arra, hogy a lelkészség pasztorálasszisztenseként folytassa munkálkodását. Köszönjük, és külön hálásak vagyunk azért, hogy igent mondtál erre a komoly és nagy felelősséggel járó úttörő feladatra, hogy világiként, legjobb tudásod szerint szerepet vállaltál az egyházban.

2002 és 2007 között, hat éven át fejtette ki áldozatos munkáját lelkészségünkön, mely alatt három egymást követő egyetemi lelkész mellett dolgozott világiként. Kiváló szervezői képessége és végtelen emberszeretete azon kevesek közé sorolja őt, akik minden nehézség, feszültség és elvárások közepette is meg tudták teremteni azt az egyensúlyt, melyben az emberek emberként és keresztényként egyaránt találnak megoldásokat önmagukkal, egymással és Istennel való kapcsolatukban is.

Emberekhez szorosan fűződő egyházi munkájában jelentős szerephez jutott pszichológusi végzettsége és hozzáállása, melynek segítségével sok ráncot és nehézséget elsimított a sokszor kiúttalannak látszó problémák közepette, melyek a lelkészség szerteágazó programjainak megszervezése során merültek fel.

Tanulmányai és képzése során szerzett kiváló szakmai tudását felhasználva, talentumait gondosan kiaknázta és felelősségtudattal kezelte. Hiteles keresztényként tudatában volt annak, hogy emberi és Istennel folytatott kapcsolatainkban mekkora hordereje van az önismeretnek. Ebből kiindulva és szakértelmét latba vetve, hozta létre a Napfény önismereti csoportot, mely által valóban sokaknak segített felfedezni a bennük rejlő fényt, melynek megléte és továbbadása alapvető fontossággal bír kapcsolatainkban.

Bibliodráma képzésein azt is megmutatta nekünk, hogy keresztényként hogyan alakíthatunk ki harmonikus kapcsolatokat embertársainkkal.

Keresztényként és pasztorálasszisztensként mindig is rendkívül fontosnak tartotta a krisztusi közösséget, összetartást és kölcsönös együttműködést a lelkészségen. Tudatában volt annak, hogy egy közösséget csak úgy lehet összekovácsolni, ha megerősítjük annak magját, összetartó erejét. Ennek érdekében különös figyelmet szentelt az úgynevezett vezetőképzők megszervezésének, melynek keretén belül a lelkészségben tevékenykedő, feladatokat vállaló egyetemisták jobban megismerhették egymást és önmagukat, valamint felismerhették azokat a képességeiket, melyek felhasználásával hatékonyabban szervezkedhetnek közösen és szolgálhatják a lelkészséget.

Nap Kati nyitottságáról is ismert volt az emberek számára, mindig készen állt az új kihívásokra. Együttműködő és ökumenikus szellemiségét akkor is kimutatta, amikor a KEL képviselőjeként, az IKÉvel karöltve felvállalta a Várom az Urat keresztény zenefesztivál megszervezését, mely sok fiatallal megismertette a keresztény zenét, annak hiteles erejét és sokszínűségét, s olyan lehetőségeit, melyek azelőtt sokak számára ismeretlenek voltak.

Kati emberként és keresztényként is utat mutatott nekünk, hogyan szolgálhatjuk egymást és Istent egyszerre, hogyan ismerhetjük meg önmagunkat és építhetünk közösséget, s hogyan tarthatunk ki önmagunk és céljaink mellett úgy, hogy azok egyaránt szolgálják személyes fejlődésünket és a közösség küldetését.

Köszönjük, Kati, hogy velünk voltál, velünk játszodtál és mosolyogtál, s napoddal vidámságot és életet hoztál szívünkbe és közösségünkbe. Emléked fénye mindig bennünk fog égni és hisszük azt, hogy napod majd fentről is ránk ragyog, s emlékeztet küldetésünkre, hogy mi vagyunk a világ világossága, s fényünket egy nap nekünk is tovább kell adnunk.

a KEL